|
 Először egy kis összefoglaló a japán konyha történetéről.
Mint ahogy az közismert, az egyik legfontosabb japán ennivaló a rizs. A rizstermesztés viszont nem japán találmány, hanem i.e. 300 körül ismerték meg a kínaiaktól tanulva. Azelőtt halásztak, vadásztak ill. árpát, hajdinát termesztettek. A rizstermesztés elterjesztése sem volt könnyű, hiszen japán nagy része hegyvidék, elég kevés a rizstermesztésre alkalmas terület. Ezért a rizs evése a XIX. század végéig luxus volt, csak gazdagabbak és néhény rizst termelő farmer jutott hozzá. De pl. az adót rizsben kellett fizetni.
|
|
Bővebben...
|
|
 A rizst megfőzzük, állni hagyjuk, majd leszűrjük, hozzáadjuk a cukrot, sót, borecetet... |
|
Bővebben...
|
 hány főre szól a recept: 4 fő
elkészítés nehézsége: könnyű
elkészítés ideje: 30 perc
árkategória: 1.500 - 3.000 között |
|
Bővebben...
|
|
 A japán konyhaművészet jellemzője, hogy az ételek többsége szinte nyersen kerül az asztalra. Hitük szerint, ha az istenek azt akarták volna, hogy főve vagy sütve együnk valamit, akkor úgy teremtették volna meg. Ilyen nyers étel például a már nálunk is jól ismert sushi, mely nyers halból, vagy garnélarákból és enyhén pácolt rizsből áll.
|
|
Bővebben...
|
|
Míg a japán sushi meghódítja a világ éttermeit és konyháit, az ágazat szakértői a nyershal-divat mellékhatásaival viaskodnak: ál-sushi bárok, túl magabiztos amatőrök, mérgezett sushi fogyasztók. |
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
|
|
2. oldal / 3 |
